Kategóriák

Pénztárhoz

H-P: 7:00 - 17:00

Szo: 7:00 - 13:00

A SárgaFogó Barkácsbolt csapata

Mi tesszük élővé...

Brigi

Feri

Kati

Máté

Orsi

Dalma

Norbi

Laci

Jani

Bende

Ili

Virág

Péter

Egy kis barkácsbolttal kezdődött

...sok-sok évvel ezelőtt

Póth és Fiai Kft.

A Póth és Fiai Kft-t családi vállalkozásként alapítottuk 1991-ben, és kezdetben elsősorban építőipari kivitelezéssel foglalkozott. Napjainkban két telephelyen várjuk vásárlóinkat, Szigetszentmiklóson felső-kategóriás klinker burkolatok forgalmazása és kivitelezése a fő tevékenység (www.poth.hu), Vácott pedig egy barkácsáruházat üzemeltetünk.

SárgaFogó Barkácsbolt

A Sárga Fogó Barkácsboltot 1997-ben nyitottuk meg Vácon, mely mára a térség legnagyobb ilyen jellegű üzletévé nőtte ki magát. (600 m2-es üzlethelyiséggel). Vevőkörünk túlnyomóan a régió építőipari kis- és középvállalkozásaiból, illetve nagy ipari cégekből áll, de nagyon sok kedves, lelkes barkácsoló is felkeres bennünket. Mára már nem csak az ország teljes területén, hanem a környékbeli országokban is vannak olyan, elsősorban nagy bútoripari gyártó partnereink, akik számára speciális eszközöket importálunk, szállítunk. Egyre kiterjedtebb beszállítói körünk van az országhatáron túlról is, például az Egyesült Állomokból, Nagy-Britanniából, Németországból, Franciaországból... Üzletpolitikánk fontos eleme, hogy a lakossági, a kis- és középvállalkozások, valamint a nagy partnereink igényeit is igyekszünk maximálisan kiszolgálni. Vásárlóink bizalmát rugalmassággal, gyorsasággal, kiváló minőségű termékekkel és versenyképes árainkkal tudjuk megőrizni.
2011-ben így néztünk ki...

sargafogo.hu

Nagy cégek beszállítójaként az évek folyamán jó kapcsolatot alakítottunk ki a GLS Futárszolgálattal, akikkel az ország bármely pontjára el tudjuk juttatni csomagjainkat. Így kézenfekvővé vált, hogy a SárgaFogó Barkácsbolt raktárkészletét az interneten is elérhetővé és országszerte rendelhetővé tegyük. Így lett a sargafogo.hu a SárgaFogó Barkácsbolt webáruháza.

Gépkölcsönző

A SárgaFogó Barkácsboltban 2016 novemberében Gépkölcsönzőt indítottunk. Makita, Metabo, Hitachi, Honda szerszámgépek és kerti gépek, Stabila lézeres mérőeszközök, illetve Zarges létrák és állványok kölcsönözhetőek. Kőrösi Anti kollégánk segít mindenkinek az elvégzendő feladathoz legmegfelelőbb gépet kiválasztani. A kölcsönözhető gépek listáját és az aktuális Gépkölcsönző árlistát ITT találja.

Az Őstörténet
Sokan tudjátok, de messze nem mindannyian, hogy hogyan is indult a SárgaFogó...

Feleségemmel mind a ketten Budapesten születtünk és nőttünk fel. Az egyetemen ismerkedtünk meg, és már 20 évesen együtt éltünk, és tervezgettük a közös jövőnket.
Akkor még minden a Fővároshoz kötött minket: a Szüleink, Testvéreink, Barátaink, a lakhatás, a munka és az iskola is.
Akkor már létezett a Póth és Fiai Kft., és kezdte bontogatni a szárnyait az építőipari kivitelezés hadszínterén. (Apámmal, Anyámmal és a Bátyámmal alapítottuk még 1991-ben). Apám és a Bátyám statikusok voltak, én is annak tanultam, Anyánk intézte a könyvelést.
Két idős beugrós kőművessel és 3 fiatal csángó fiúval kezdtük el az első homlokzatfelújítási munkánkat. Mi is toltuk a talicskát, pakoltuk a teherautót...
Egyik munka a másikat követte, amíg aztán már három-négy helyen dolgoztunk párhuzamosan, főleg generál kivitelezőként.
Ekkor már levelezőn végeztük Virággal ( a későbbi feleségemmel) a főiskolán az építőmérnöki képzést (Virág még ezzel párhuzamosan nappalin végezte a tanárképző főiskola matematika, fizika és számtech szakát is, és még volt mellette egy bedolgozós félállása is). Én pedig dolgoztam, hol építésvezetőként, hol ácsként, kőművesként vagy segédmunkásként, éppen amire szükség volt.
Nagyon sokat dolgoztunk mindannyian, és a cég szépen fejlődött, kezdtünk beletanulni a dologba. A túlfeszített munka és az én szárnybontogatásom azonban azzal is járt, hogy folyamatosak lettek apámmal a viták. A két (vagy több) dudás egy csárdában tipikus esete...
Végül aztán az a közös döntés született, hogy a cégen belül maradva, de egy teljesen új üzletággal is elkezdünk foglalkozni.
Ez lett a Barkácsbolt az én vezetésemmel.

De miért pont barkácsbolt, és miért pont Vácon???

Amikor Virággal elhatároztuk, hogy közösen képzeljük el a jövőnket, és elkezdtünk Pesten önálló lakást keresni, nagyon hamar kiderült, hogy az ösztöndíjból és a kevéske fizetésünkből semmire nem futja, ezért Budapest központtal húztunk egy kört, és ezen belül bejártuk, tolnát-baranyát.
Már éppen elvesztettük a reményünket, amikor megláttunk egy hirdetést, amelyben Vácduka Község Önkormányzata hirdetett olcsó telkeket fiataloknak. Nagyon tetszett a környék. Részben hitelből vásároltunk kettőt egymás mellett.
Néhány évvel később elkezdtünk itt építkezni, és ekkor derült ki számomra, hogy Vácon nagyon nehéz beszerezni építőipari szerszámokat, eszközöket. 1996-ot írtuk ekkor. Nagy különbség volt a pesti, pest környéki és a váci barkács-, vasműszaki boltok kínálata között.
Itt gyökerezett a barkácsbolt ötlete. Ettől kezdve nyitott szemmel jártam, és a kivitelezéseinkhez történő beszerző útjaim során figyeltem a kis boltosokat, hogyan csinálják, mit tartanak készleten.
Volt egy példaképem is, Béla bácsi a hózentrógeres nadrágban, aki Diósdon vezetett egy egyszemélyes szuper kis boltot. Volt persze egy segédje is, de Ő nem hiszem, hogy túl sok mindent hozzá tudott tenni az üzletmenethez a nehéz dolgok mozgatásán kívül.
Ekkor a multik az óriás barkácsáruházaikkal még a láthatáron sem voltak. Egyszer összegyűjtve bátorságomat, előadtam Béla bácsinak a váci barkácsboltom ötletét, és kértem a véleményét, a tanácsait. Ő sok érdekes dolgot mesélt nekem, és bíztatott, hogy vágjunk bele.
Tőle tanultam az egyik életre szóló igazságot is: Nem kell félni konkurenciától!!!

Nem kell félni a konkurenciától!!!

Béla Bácsi, az öreg barkácsboltos mondta ezt nekem annak kapcsán, hogy a Vörösházban a Gazda és Barkácsbolt szomszédságában, a mostani Snoopy állateledel-bolt helyén készültünk barkácsboltot nyitni.
Látva meglepődésemet, kifejtette : A régi időkben is az azonos profilú iparosok, kereskedők nem véletlenül telepedtek egymás közelébe. Ezek voltak a CÉH utcák. Mindenki jól járt, mert a kuncsaft tudta hová érdemes mennie, ha mondjuk csizmát akart csináltatni, a jól dolgozó Csizmadiák pedig biztosan megrendeléshez jutottak, mivel mindenki egy kicsit másképpen dolgozott, más vevőkőrt szolgált ki.
Kialakult egy, a szó legnemesebb értelmében vett építő konkurálás, amely folyton arra sarkalta a csizmadiákat és a többi szakma képviselőit is, hogy folyamatosan tanuljanak, fejlesszék tudásukat, kis vállalkozásukat. Béla Bácsi még azt is hozzá tette, ha netán valamiben nincs konkurens, akkor előbb-utóbb úgyis megjelenik, és ha közben az ember a nagy sikerbe belekényelmesedett, akkor bizony felkészületlenül éri a konkurencia megjelenése, amely ha kellően innovatív és tőkeerős, bizony nagyon nagy gondot jelenthet.
Ezért is próbáltam mindig is tiszteletben tartani a váci konkurenseinket, és jó viszonyt kialakítani, ápolni velük, nem feledve azt sem, hogy többségük régebb óta tartja fenn üzletét mint mi, tehát ha tetszik, mi kezdtünk el halászni az Ő vizeiken.
Nagyon büszke vagyok arra, hogy lényegében kezdetektől nagyon jó viszonyban vagyunk az összes városi konkurensünkkel, mindig is küld(t)ünk egymáshoz vevőket az Élni és Élni hagyni szellemében, és időnként összefutva szívesen beszélgetünk egymással! Köszönet érte!

De mi legyen a polcon nyitáskor???

A teljes árukészlet belefért a Ladánkba...
Már Vácdukán laktunk egy éve, amikor halaszthatatlanná vált a cégen belüli különválásom, mivel apámmal állandósultak a konfliktusok. Eddigre már létezett a teória a váci barkácsboltról és a családommal közösen eldöntöttük, hogy akkor az Ő támogatásukkal, a Póth és Fiai Kft. keretein belül, vágjunk bele (amíg végképp el nem mérgesedik a kapcsolat).
Fontos szempont volt, hogy ha a sors úgy hozná, hogy nem marad életben az üzlet, akkor a besült árukészletet az építőiparban el tudjuk használni. A következő lépés az volt, hogy elmentünk egy nagykereskedésbe, ahol elmondtuk, hogy barkácsboltot szeretnénk nyitni, és szeretnénk, ha segítenének, összeválogatni a kezdőkészletet. Nagy segítséget kaptunk, és egy nagyon kedves fiatalember (Géczy Feri), a tulajdonos tudtával egy egész napot ránk szánt, és polcról-polcra járva néztük a termékeket, és próbáltuk megítélni, hogy vajon az általunk lényegében ismeretlen helyen, az ismeretlen emberek mit szeretnének majd vásárolni.
Hamarosan kaptam a családi cég szerény tőkéjéből (melyet közösen kerestünk meg) 700 000 Forintot a kezdő árukészlet beszerzésére. Hetekig tanakodtunk és számolgattunk Virággal, hogy mi az, ami beleférhet a keretbe, és nem túl kockázatos.
Szerencsére akkorra 5-6 évet már lehúztam a kivitelezésben, így viszonylag jól ismertem az akkor korszerű technológiákhoz szükséges eszközöket, szerszámokat - ez volt a szakmai alap. Ha már a kereskedelemben semmilyen tapasztalatom nem volt, legalább a termékek egy köréről rendelkeztem megfelelő áruismerettel. Ez később komoly előnyt jelentett.
És elérkezett a nagy nap!!! Az első beszerzés napja!
A piros kombi kocka Ladánkkal, zsebünkben a pénzzel elmentünk a nagykerbe, bevásároltunk. Nagy volt az izgalom! Vajon jól döntöttünk? Vajon jól számoltunk? Elég lesz a pénzünk? És megesett! Bepakoltuk az összes cuccot a Ladába, minden belefért egyetlen kanyarban!!! A teljes árukészlet!!!
Otthon a félkész nappalinkban szétteregettük az árut, és én mint egy kisgyerek napokig fogdostam az új játékaimat. Ekkor 24 évesek voltunk. Érdekesség, hogy a mai napig a fent említett nagyker a legnagyobb kereskedelmi partnerünk!

Az üzlethelység. WC a kocsmában?

Nem nagyon volt Vácon helyismeretünk, de azt tudtuk, hogy központi helyen kellene kinyitni a boltot. 1997-et írtunk, nem sok lehetőség látszott, amit volt is esélyünk kifizetni.
Elég hamar a Vörösház került figyelmünk középpontjába, amely az Önkormányzat kezelésében állt, és iszonyatosan lepusztult állapotban volt. De végül sokadik nekifutásra sikerült kibérelni a mostani Snoopy állateledel helységeinek egy részét.
Összesen 52 négyzetmétert, amiből kb. 30 négyzetméter tudott lenni a tényleges eladótér. Amikor először beléptünk az ajtón, nagyon megdöbbentünk! Máladozó koszos falak, korhadt fapadló, törött ablaktáblák a nyílászárókban, dohos egészségtelen levegő. Senki sem tudta megmondani, hány év telt el azóta, hogy utoljára folyamatos emberi tartózkodás volt itt. Csak arra emlékeztek, hogy valamikor szükséglakások voltak itt, azután pedig valamelyik segélyszervezet tárolt itt használt dolgokat egy rövid ideig.
Volt ugyan valamiféle romos kis helység, egy összetört wc-kagylóval, de többszöri alapos próbálkozás után sem sikerült üzembe helyeznünk. A csatornarendszer menthetetlenül eltömődött.
És nekiestem! Bontottam, falat kapartam, sittet hordtam, vakoltam, festettem... Néhány hét alatt egy kicsit kicsinosítottuk, és kezdtük tervezgetni a berendezést. Mindent saját kezűleg készítettünk a spórolás okán. De mivel a wc-helység is áldozatul esett a bontásnak, ezért nem maradt más mint a Gondűző! A kocsma a Szilassy út túloldalán, szemben a bolt bejáratával. Örök hála Panni néninek, hogy évekig eltűrte, hogy hozzájuk járjunk intézni a dolgainkat.